Egy demokratikus társadalomban természetes, hogy a hatalom döntéseit lehet és kell is kritizálni. Az újságírók, civil szervezetek, jogvédők és egyszerű állampolgárok feladata nem az, hogy mindenben egyetértsenek a mindenkori politikai vezetéssel, hanem hogy kérdezzenek, ellenőrizzenek, vitázzanak és – ha szükséges – szóvá tegyék a problémákat. Éppen ezért különösen fontos kérdés, mi történik akkor, amikor egy közéleti szereplő, újságíró vagy civil szervezet azért kerül jogi vagy más jellegű nyomás alá, mert közérdekű ügyekben szólalt meg.
Mi az a SLAPP?
A SLAPP az angol „Strategic Lawsuit Against Public Participation” kifejezés rövidítése, magyarul nagyjából „A közéleti részvétel elleni stratégiai per”. Lényege, hogy egy jogi eljárás célja nem feltétlenül kizárólag a jogsérelem orvoslása, hanem az is lehet, hogy az érintettet elhallgattassa, megfélemlítse, jelentős anyagi vagy időbeli tehernek tegye ki, illetve visszatartsa attól, hogy közérdekű ügyekben a jövőben megszólaljon.
Az Európai Unió külön szabályozással is igyekszik fellépni a visszaélésszerű perek ellen. Az uniós SLAPP-irányelv célja, hogy eljárási garanciákat biztosítson a közéleti részvételben részt vevő személyek – különösen újságírók és jogvédők – számára, az Európai Bizottság ajánlása pedig a tisztán nemzeti ügyekre is kiterjed.
Ha az Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettséget teljesíti a kormány, akkor talán nem fordulhat az elő, hogy egy Csongrád-Csanád megyei vezető politikus olyan kijelentét tesz, hogy „kezemben a rendőrség és a bíróság”. Vagy például egy polgármester nem tud „bíró cimborájánál” bírósági pert „megrendelni” a „a szembenálló fél” 50. születésnapjára, és azon a bizonyos „bíróságon” a bíró nem hoz úgy ítéletet, hogy a másik felet (az alperest) meg sem hallgatja. Vagy például egyáltalán nem foglalkozik az elfogultság kérdésével, például azzal, hogy ez a bizonyos polgármester partijain rendszeresen részt vesz a „bíró cimborája”. Vagy akár a jövőben nem történhetne meg egy olyan eset, hogy egy vezető politikus rendőrt tud „ráküldeni” politikai ellenfelére.
Politikai nyomásgyakorlás a SLEPP-től
A politikai vagy közéleti nyomásgyakorlás ennél szélesebb jelenség lehet. Megjelenhet például nyilvános lejárató kampányokban, megfélemlítő kommunikációban, információk visszatartásában, hatósági vagy adminisztratív eszközök alkalmazásában, illetve olyan intézményi környezetben, amelyben a kritikus hangok számára aránytalanul nagy terhek keletkeznek.
A 2026. évi európai jogállamisági jelentés Magyarországról több, a témához kapcsolódó fejleményt is rögzít. A Bizottság szerint a vizsgált időszak nagy részében számos újságíró és médiában dolgozó szakember komoly kihívásokkal szembesült. A jelentés emellett megállapítja, hogy a független civil szervezetek munkáját gátló akadályok felszámolása még nem teljes körű.
Ezek az esetek jól mutatják, hogy a közéleti nyomásgyakorlás kérdése nem kizárólag a sajtó szabadságáról szól. Érinti az igazságszolgáltatás függetlenségét, a civil társadalom működését és végső soron azt is, hogy egy állampolgár mennyire érzi biztonságosnak a közéletben való részvételt.
Nem turistaként jártam Strasbourgban…
2026 nyarán Európai Uniós szervekhez fordultam a magyarországi jogállami helyzet visszaállítása érdekében. Terjedelmes angol nyelvű levelemben tájékoztattam mind a 720 fő EP parlamenti képviselőt, kötelezettségszegési eljárást indítványt terjesztettem elő az Európai Uniónál, mivel Magyarország nem felel meg az Európai Uniós jogállami feltételeknek.
Az Európai Unió az én beadványom kapcsán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az (EU) 2024/1069 irányelvének be nem tartása miatt. Az EU irányelvben írta elő a közéleti részvételt elfojtó visszaélésszerű perek (SLAPP – strategic lawsuits against public participation) elleni védekezést. Az ellenem indult koncepciós eljárások célja nem az igazságszolgáltatás, hanem az újságírók, szerkesztőségek, civil szervezetek elhallgattatása drága, felőrlő és akár évekig elhúzódó bírósági- és egyéb eljárásokkal eljárásokkal.
2026. szeptember 1-jén Strasbourgban személyesen találkoztam az Európai Bizottság tisztségviselőjével, az egyik Európai Parlementi képviselővel és kettő fő jogvédő iroda önkéntesével, akik újságírók részére nyújtanak jogi segítséget. Elképesztőnek találják az engem érintő politikai nyomásgyakorlásra épülő koncepciós eljárásokat, szerintük ehhez hasonló sem fordult elő a többi tagállamban.
Különös egybeesés, hogy amikor Strasbourgból hazafelé indultam, a TGV vonaton megnéztem a mobilomat, s a Facebook hírfolyamomban a legelső poszt az elő videó volt, amelyben Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter beszélt a parlamentben egy törvényjavaslatról, amely több igazságügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza, többek között a SLAPP-ot is.
